 |
|
"Olyan emberek és gyülekezet akarunk lenni, akik személyes életükkel bizonyítják, hogy a Jézus Krisztusról szóló örömhír igaz."
|
|
|
|
KERESZTÉNY KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA
angyal |
Az angyalok szellemi lények, akik Istent szolgálják, vele együtt a mennyben laknak, de leszállhatnak a földre, vagy akár a pokolba is, ha Istentől erre parancsot kapnak. Az angyalok halhatatlanok, nincs testük, de van személyiségük, akaratuk és értelmük, és tökéletességben minden látható teremtményt felülmúlnak. Maga a Sátán is angyal volt, de fellázadt Isten ellen, emiatt Isten letaszította a mennyből.
| áldozat | Istennek felajánlott, vagy ajándékozott állat, termés, étel, vagy ital, amit a Szent Sátorba, később a jeruzsálemi Templomba kellett vinni.
| Biblia | Jelentése:könyvek, iratok. Két részből áll: Ószövetség (39 könyv) és Újszövetség (27 könyv).
| bizonyságot tesz | Elmondja, amit látott, hallott, vagy megtapasztalt Istennel, Jézus Krisztussal kapcsolatban.
| bűn | A Biblia szerint az embert Isten teremtette saját képére és hasonlatosságára, jónak és igaznak. Isten az embert a föld porából formálta, és az élet lelkét lehelte belé. Bölcsességgel és hatalommal ruházta föl, és az érzékelhető világban mindent uralma alá vetett. Alkalmassá tette arra, hogy vele, mint teremtőjével közösségben, az ő dicsőségére éljen. Szabadságot ajándékozott neki, hogy önként utasíthassa el magától a gonoszt és önként választhassa a jót. Az ember azonban a Sátán kísértésének engedve vétkezett teremtője ellen - Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből. Bűnbeesése folytán az ember lelkileg-testileg a bűn és a halál uralma alá került. Elveszítette a teremtésben nyert isteni képmás jellemvonásait és eredeti adottságait csak korlátozottan fejtheti ki.
| bűnös természet | A régi természetünk, amely mindig a bűn felé hajlik és ami felett nem tudtunk igazán uralkodni, amíg keresztyének nem lettünk.
| dicséret | Istennek szóló dal, zsoltár
| engesztelés | Az Úr Jézus Krisztus, kereszthalála és kiontott vére, mint áldozat által, kifizette az emberek bűneinek büntetését és jóvátételt adott azokért
.
| evangélium | Jézus Krisztusról, a Messiásról, Isten Fiáról szóló híradás. Annak kihirdetése, hogy Jézus halála miatt Isten megbocsátotta bűneinket, és lehetővé tette, hogy örökké vele együtt éljünk.
| feltámadás |
Az Újszövetség tanítása szerint Jézust a keresztre feszítését követő harmadik napon Isten feltámasztotta. Ez az az esemény, amit a keresztény szóhasználatban „Jézus Krisztus feltámadása”–ként említenek és amit hitünk központját képező történelmi tényeként kezelünk.
| gyülekezet |
Krisztus Teste, általában keresztények közösségét jelenti.
| hit | A „hit” szó elsősorban a bizalmat, erős meggyőződést és hűséget jelent.Az Újszövetség hitfelfogásának összefoglalásaként azt mondhatjuk, hogy ez Isten önmagáról való kijelentésére való ráhagyatkozás.
| ima | Beszélgetés Istennel bensőséges módon. A keresztény ember számára az egyik legfontosabb tevékenység.
| imád | Isten nagyságát elismerő ember bensőséges közössége. Imádás során sokszor leborul az ember, elismerve a Teremtő Isten és a teremtett ember közötti különbséget
| Isten | Teremtő, Alkotó. Örökké Létező. Mózesnek így mutatkozott be: VAGYOK, AKI VAGYOK.
| Isten Fia | Isten Fia. Az Újszövetség néhány helyen Jézust „az Isten Fia”-nak hívja. Jézus soha nem nevezte magát közvetlenül így, bár sokszor hivatkozott Istenre mint az ő atyjára. A keresztények egyetemesen Isten tényleges fiának, az Isten egyszülött fiának (Ján3:16), az Atyával egynek tekintik
| jel | Megdöbbentő esemény, történés, tett, amellyel Isten a hatalmát mutatja meg.
| Jézus | Jézus a Biblia Újszövetségében hívő kereszténység központi személyisége, a Szentháromságban hívők (ilyen a legtöbb keresztény egyház) hite szerint egyenlő Istennel, és egyben az Atya Fia is, aki szintén egyenlő Istennel. Mindazonáltal Jézus nem egyenlő az Atyával. Igazából Jézus, az Atya és a Szentlélek az egyetlen Isten három megjelenési formája. A Biblia négy evangéliuma szerint Jézus egy zsidó férfi volt, aki Izráelben – a mostani számítások szerint – Kr. e. 6-4 és Kr. u. 29-33 között élt. Az evangéliumok és az azóta felgyülemlett hagyományok alapján a legtöbb mai keresztény azon a hiten van, hogy Jézus az Ószövetségben megjövendölt és várt Messiás, „Felkenettetett Megváltó” (János 4:25-26), az Isten Fia, és mint a Szentháromságot alkotó három személy egyike, maga az Isten. A kereszténység szerint az efratai Betlehemben született; názáreti Jézus testesítette meg ezt a Megváltó Krisztust, aki az Igazságnak Lelkét = a Szentlelket elküldte az emberiségnek, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök életet nyerjen (Ján3:16).
| kárhozat | Az Istent elutasító emberek lakóhelye haláluk után. Ezen a helyen örökké távol kerül az ember Isten szeretetétől és közelségétől. Tulajdonképpen az örök élet ellentéte. Jézus Krisztus elfogadása és az Őbenne való hit megmenti az embert a kárhozatból.
| kegyelem | Isten gazdagsága, mely Jézus által lehet a miénk. Valami, amit nem érdemlünk meg, de Isten Jézusban mégis nekünk adta.
| látomás |
Álomhoz hasonló, de éber állapotban látott álló, vagy mozgó kép. Isten sokszor ilyen módon közöl valamit az övéivel.
| lélek | (psziché): Emberi lényünk láthatatlan alkotóeleme, amelynek működésével már a pszichológia is foglalkozik. Értelmünk (elménk, intelligenciánk, emlékeink), érzelmeink és akaratunk lakóhelye.
| megigazulás | Isten Jézuson keresztül úgy tekint ránk, mintha soha nem vetkeztünk volna.
| megtérés |
Amikor az ember új felismerésre jut, megváltozik a gondolkodása Istennel kapcsolatban. A megtérést mindig Isten kezdeményezi, de az ember szabad akaratából hozhat döntést.
| megváltás | ha valakit váltságdíj, például nagyobb pénzösszeg ellenében elengednek (különösen rabszolga megvásárlása annak felszabadítása érdekében).
| örök élet | Jézus Krisztus ad az Őt elfogadó és Őbenne hívő embereknek egy lakóhelyet a mennyben. Kárhozat ellentéte.
| példázat | Tanító célú rövid történet, amelyben a szavaknak rejtett jelentésük van.
| Sátán | „Ellenség", az Isten ellen lázadó szellemek ura és vezetője. Egyéb nevei: „Gonosz", „e világ istene", „Belzebub", „emberölő", „nagy sárkány", stb.
| szellem | (pneuma) Az ember lényének a legmélyebb, legbensőbb valósága. Az Ószövetség többször szívként említi. Az az alkotóelemünk, amelynek segítségével Istenhez kapcsolódhatunk. Itt helyezkedik el, pl. a lelkiismeret. A pszichológia nem ismeri. Szent Szellem: Isten Szelleme, Szentlélek, Vigasztaló. Istennel és Krisztussal együtt Isten munkáját végzi az emberek között.
| szeretet | Feltétel nélküli elfogadás. A szeretet forrása maga Isten, Aki abban fejezte ki legnagyobb szeretetét a világ és az emberek felé, hogy feláldozta Fiát, Jézus Krisztust a golgotai keresztfán.
| tanítvány | Valakinek, valaminek a követője. Azáltal tanulnak az általuk követett mestertől, hogy engedelmeskednek a tanításainak és követik a cselekedeteit.
| test | (szóma): A fizikai, látható, tapintható testünk.
| tiltott gyümölcs | Az Édenkertben az első emberpár minden fáról ehetett gyümölcsöt, Isten csak egy fától tiltotta el az embert: a Jó és Gonosz tudásának fája. E fának a gyümölcse : tiltott gyümölcs. A kígyó becsapta Évát és Ádámot, Isten tíltása ellenére ettek a gyümölcsből, így jött az ember életére:halál, betegség, bűn, nyomorúság, fájdalom.
| üdvösség | Jelentése: szabadulás, megtartatás. Ez a szó elsősorban azt a szellemi, örökkévaló megszabadulást jelenti, amit közvetlenül Isten ad mindazoknak, akik elfogadják az Ő feltételeit, azaz megbánják a bűneiket és hisznek az Úr Jézus Krisztusban.
| vallás | Vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot nyújt a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára.
| |
|
|